A dömpingszerű Disney újrafeldolgozások sorában a Susi és Tekergő nem véletlen landolt a Disney Plus-on,

A Mulantól vártam a legtöbbet, Az oroszlánkirály technikailag lett brutális, de továbbra is az Aladdin marad a kedvenc élőszereplős Disney alkotás. Újdonsült Disney Plus előfizetőként az egy éves jubileumát ünneplő szolgáltatás egyik húzónevével folytattam, a Togo című filmmel megkezdett ismerkedést. A Susi és Tekergő a régi vágású vonal, mint a Dumbó esetében elfért volna némi újdonságnak számító kaland benne, de nincs. A legfőbb dolog ami zavart mégsem a totális másolásból eredeztethető, mert ez mind olyan történet, ami százféle dizájn mellett is előadható és élvezhető. A klasszik kutyapáros egyébként legfőképpen elbűvölő. A problémám, hogy bár élő kutyákat használtak, de kiemelten a dialógusok esetében számítógéppel rásegítettek. Nem csupán az arcmozgást, de a teljes testmozgást igyekeztek koordinálni és valami eszméletlen természetellenes látvány született, amit képtelen volt a szeme megszokni. Nyilván a történet így már csak fogyasztható, a gyerekek persze élvezik, de talán egy picivel több pénzügyi befektetés ezúttal elkélt volna. A Disney Plus-on jó helyen van, a moziban ez bántó lett volna, hiszen éreztem, ez tényleg a gyors és egyszerű tartalom bővítést szolgálja, semmi mást nem kívánt nyújtani. Kutya témában és a Disney Plus-on a Togo-t ajánlom, vagy a Susi és Tekergőből a klasszikus, rajzfilm verziót, ezt az élőszereplőset, csak ha már tényleg nincs más néznivaló.

(A Disney Plus szolgáltatáshoz egy VPN előfizetésre volt szükség, továbbá egy németországi dombornyomott bankkártyára. A VPN aktiválással úgy érzékeli a rendszer, mintha Németországban lennék és stabilan működik a Disney Plus számítógépen, ami ma már könnyedén a TV-re is átjátszható. A területi korlátok áthágása némileg visszaüt, mert amíg aktív a VPN az HBO GO például már nem használható a számítógépen.) 

ELŐZETES:

POSZTER: