Frissítő limonádé némi időzavarral bekeverve.

A másik moziteremből a TENET zúgása még hallatszott is a film alatt, így teljesen jogosan lehetne mondani, hogy már megint egy idővel játszadozó filmet kapunk. Kevésbé bonyolult az alapfelállás, mint Chritsopher Nolan filmjében és nagyon szerethető, így a két film pompásan kiegészíti egymást. Bizony időhurokban vagyunk, azaz újra meg újra éljük ugyanazt a napot, ráadásul egy lagzi napját. Remek újdonság, hogy nem csak egy valaki, hanem többen is hurkolnak, így lesznek rutinos időhurkosok, meg egy újonc is. Az ebből szövődő romantikus szál mellett a komikumnak is sokat segít, hogy gyakorlatilag büntetlenül megtehetnek bármit, másnap minden kezdődik újra. A közös emlékezés ellenben bonyolítja a dolgokat. A film kihasználja ennek a végtelen történetnek a lehetőségét, főleg emberi kapcsolatok terén és az amerikai vígjátékoktól eltérően, igazán kellemes és minőségi időtöltést nyújt. Bár néhol idétlen, de kedvesen. A főszereplők szerelmesek és ezt végre érezni is lehet, a mellékszereplők pedig emlékezetesek. A Palm Springs igazán üde színfolt a megtépázott mozis kínálatban, ami hamar véget ér hiába a visszaforduló idő, de a szép emlék megmarad, meg a vágy egy jó hideg dobozos sör után.

ELŐZETES:

POSZTEREK: