Az X-men filmek történetében másodjára is bebizonyosodott, hogy Jean Grey Főnix karaktere nem a sorozat erőssége.

Az első X-men film számomra olyan volt, mint a megvalósult álom 2000-ben. A Rozsomák/Farkas karmai élőben előbukkanak és szétszakítják a mozivásznat.  A második rész fokozta az extázist, Nightcrawler a Fehér házban, Magneto szökése a műanyag börtönből és sorolhatnám, majd érkezett Jean Grey Főnixe a harmadik részben. Felperzselte az érdemek nagy részét és tátongó űrt hagyott maga után, amit Hugh Jackman igyekezett betölteni önálló Farkas filmekkel. Az elsők több mint 10 évvel a kezdés után, parádés szereplőválogatással, a hamvaiból újraélesztették a sorozatot. Az eljövendő múlttal megint fokozták az extázist, és egyben kibogozhatatlanul összekuszálták az idővonalat, hogy összekössék a régit az újjal és úgy alakítsák a történetet, ahogy csak akarják. Apokalipszis nem volt képes elhozni a véget, így újból a Főnixé lett a terep, hogy ugyanoda lyukadjunk ki történetben és színvonalban egyaránt. Az új X-men filmek negyedik részében a Sötét Főnixben a lentebb megtalálható plakátok is bemutatják a film java részét. Jean Grey szenved és mikor túlcsordul belobban. Az én hibám, de Sophie Turner sem Stark-ként a Trónok harcában, sem Jean Grey-ként nem képes közel férkőzni hozzám. Az aktuális új imposztor és csatlósai pedig csak arra jók, hogy Küklopsz, Vihar, Nighclawrer, Higanyszál és a többi ténylegesen menő X-men (Fassbender Magneto-jával az élen) igazán látványosan elverje őket.  Megjegyzem a bunyó Hans Zimmerrel vagányabb, mint bármikor ezelőtt, de a zenében az X-men főtémát kár volt ennyire hanyagolni. Véleményem szerint ideje átadni a stafétát a Disney-nek, azaz Kevin Feige csapatának. A mutánsokkal indult a képregény filmek hódítása és kiváló csapat ez, különleges képességekkel, amelyekből egyedül a Főnixét lenne érdemes veszni hagyni.

ELŐZETESEK:

POSZTEREK: