Vélekedés - Kutyaszorítóban (1992)
Az első Tarantino
A kutyaszorítóban amennyire kisstílű, pont annyira nagyszerű.
Érkezik a 9. Quentin Tarantino film a mozikba, a Volt egyszer egy Hollywood, én pedig felkészülés gyanánt megnéztem a rendező első nagyjátékfilmjét. Visszafele nehezen pótol az ember, mert óriási a filmes kínálat, de most el kell ismernem, nagyon nagy lemaradást hoztam be. Gyémántrablás amit soha nem látunk, ellenben azt igen, hogy valami félrement és vérfürdő lett a vége. Hat ember van aki vállalta a zsíros melót Joe-nak a főgenegszternek, de egyikük sem ismeri egymást és álnevek gyanánt színeket használnak. Mr. Fehér, Mr. Narancs, Mr. Drapp és így tovább. A kudarc oka, hogy tégla van köztük aki bárki lehet. A filmen nagyon látszik, hogy aprópénzből készült, talán 90% egy raktárban játszódik. Utána olvasással kiderült valóban, még Mr. Fehér, azaz Harvey Keitel is adott bele pénzt, illetve Michael Madsen a saját kocsiját használta benne. Rámondhatnám, hogy Trantino vizsgafilmje volt, ami alapján igazi költségvetést kapott a nagy durranás Ponyvaregényhez. A színészek a lényeg, a karakterek, mint egy kiváló színházi darabban. A díszlet mellékes. Hosszú, vágásnélküli ízes és velős párbeszédek, ami mai napig a rendező védjegye. No meg a vér, literes kiszerelésben. Kellemes ütemben rakódik össze a kirakós, adagolódik a rablás és a karakterek háttértörténete. Rég láttam ennyi remek zsivány karaktert egy kupacon. Harvey Keitel végső döntése, ami egy egészen elképesztő fináléba torkollik az egyetlen dolog ami nem illik teljesen a képbe, de az egész produkció kiszámíthatatlanságával mégis összecseng. Az újabb filmek közül az Aljas nyolcas-ra hajaz leginkább, de ugyanaz a különleges filmritkaság, mint a rendező összes filmje. A hazánkban augusztus 15-én debütáló kilencedikben is bízom nagyon, az első bepótolása után meg főleg.
ELŐZETES:
POSZTEREK: