Aki esetleg eddig közömbös volt vagy nem szerette Lady Gaga-t annak a hozzáállása az énekesnőhöz a filmet követően könnyen megváltozhat.Csillag születik szűzként néztem a filmet, azaz a korábbi 3 feldolgozást nem láttam, és valószínű nem is fogom, hiszen ez lett az én korom verziója az én korom nagy színészével és popikonjával, így el sem tudom képzelni, hogy jobban értékeljek, átérezzek vagy értsek valami régebbit mondjuk Barbara Streisand főszereplésével. Ma már a cím is félrevezető, hiszen, ha olyan embernek említettem aki nem tudta miről van szó azt gondolta tehetségkutatós dráma. Egy hanyatló világsztár felfedez egy tehetséges lányt, akinek csillaga emelkedik, míg sajátja tovább hanyatlik súlyos mélységekbe, ahol normál esetben eljönne a pont, hogy útjaik elválnak, de itt jön a történet szépsége és drámája, hogy szerelmesek, mégpedig egy olyan reflektorfényben úszó világban ahol önmaguk csak korlátozottan lehetnek. Bradley Cooper első rendezésnek merészet választott, de Lady Gaga megszerzésével alapból tökéletesen aktualizálta a történetet. Egy megosztó és általam sem köreb rajongott, de tehetsége és extravagáns stílusa miatt világsztárrá koronázott popdívát soha nem látott oldaláról szinte portrézza, és színésznőként tálcán átnyújtva, én pedig habozás nélkül szívembe zárom az orrával együtt. A rendező színészi kvalitásai nem vitatottak, nehéz volt a vászon előtt eldönteni, hogy piás a jelenetben vagy tiszta, és ez a bizonytalanság kellett a mondanivalóhoz. Végig éreztem rajta az alkohol szagát, ami belengte ezt a végtelenül romantikus, a Shallow betétdallal és még jó pár társával aláfestett tökéletes zenés drámát. Néha azért ásítottam egyet és a kezem a szám elé tettem, aztán néha szemem is piszkáltam, mert belement valami... felemelő, szomorú és megható.

Előzetes:

Betétdal:

Poszterek: