Vélekedés - Vörös veréb
Csavaros budapesti kémkedés
A fecsegő poszátából veréb lesz, belőlem pedig kettősügynök, mert a film erényei mellett kiállok, de nézőként azért vannak egyéb meglátásaim. A hidegháború nem ért véget és napjainkban is zajlak a kémkedés. Az Oroszok nőket képeznek ki, hogy szó szerint mindent bevetve információt csaljanak ki a férfiakból. Hollywood pedig egy igazi nagyágyút vetett be, hogy elhiggyem működőképes a modell. A prímabalerina múlt szenzációs alapanyag és jól működik, akárcsak a rokoni kapcsolat egy orosz felsővezetővel majd az egyetlen választható út a veréb iskola. Innentől botlik meg szerintem a film, mint egy balett táncos, de profin végigtáncolja a darabot és összességében elégedetten távozhatok az előadásról. Kiszámíthatatlan a kifutás, illetve az egyes karakterek motiváció, sosem lehet tudni mikor hazudnak, legjobb azt feltételezni állandóan, tehát igazi kém film. Ebből a furfangos játszmából pont az hiányzik amire a film épített, a veréb lét esszenciája, a csábítás, az erotika, mindaz amire a speciális kiképzés irányult, hogy a film picit más lehessen. Nem a meztelen Jennifer Lawrence-ért kiálltok, őt valóban tálcán kínálják, hanem a hangulatért amit ígértek. Elhinni a nyilvánvalót, hogy minden férfi dalos madárrá változik, ha ez nő azt akarja, és akár szenvedhet is ettől az erkölcsileg kíméletlen feladattól. Főhősünk ilyen szempontból a kisujját sem mozdítja és célt ér, szenvedni pedig csak fizikai kínzástól szenved. Az olyan vallató szöveg, mint a „ fájni fog, és szeretem jó lassan csinálni” ki is zökkentett picit, humornak fogom fel pedig nem annak szánták. A hosszúra nyújtott kémjátszma izgalmas, elröppen a koncentrációval és várakozással a végkifejletre, de nem izzasztott le hiába szerettem volna nagyon.
A filmet Budapesten forgatták, és közönségtalálkozón sikerült megnéznem, így a film után a szombathelyi születésű Pethő Kincsővel volt beszélgetés. Egy orosz kihallgató tisztet alakít a filmben és magát a főhőst próbálja szóra bírni egy elég ronda jelenetben. A forgatás 2 napig tartott, de érdekes volt a szereplőválogatás történetétől kezdve, a jelenet felvevésén át, egészen a marketingig kicsit belemászni a film mögé közvetlen a vetítés után. A számomra legérdekesebb információk, hogy egy ilyen magyarországi forgatás esetén a technikai személyzet szinte kizárólag magyarokból áll, illetve a rendelkezésre álló idő és pénz ellentéte egy magyar produkcióhoz képest. Míg egy hazai film esetében napi több jelenet kerül leforgatásra, addig hollywood 2 napig vesz egyetlen jelenetet rengetegszer több szögből, hogy a végén a vágott anyag tökéletes legyen. A társrendezvénnyel együtt a Vörös Veréb már igazán ritka mozi élmény lett Szombathelyen. Csináltam is egy szupertitkos nem túl jó emlékképet mobiltelefonnal: