A Rocketman Elton John szemüvegén keresztül mutatja be a sikeresség és másság árnyoldalát.

Én már azt az Elton John-t ismertem meg aki öltönyben és menő szemüvegben énekelte az Oroszlánkirály rengeteg díjat bezsebelő zenéjét, az Érzed már a szív szavát. Az időben nem mentem vissza. Ismertem néhány dalát, de inkább arisztokrata estélyeken az angol palotában képzeltem őt, őfelsége házi zenészeként. A Rocketman, megmutatta a teljes képet. Elton óriási partyarc volt. A film musical, tehát gyakran az éneklés meséli a történetet és ebben nagyon különbözik a sok ponton párhuzamba vonható és kevesebb mint egy éve bemutatott Bohém Rapszódiától, ami inkább egy 'best of' koncertfilm volt. Véleményem szerint a dalok kevésbé ismertek, mint a Queen számai, így az impaktfaktor kisebb, de drámaibb és explicitebb a megvalósítás. Az előzetesben látott szürreális jelenetektől nem kell megijedni, pont annyira passzolnak ebbe a különleges életben, mint a strasszkövek. A felemelkedés időszakát szuperszónikus rakéta sebességgel éljük át amihez képest a hanyatlás időszaka lassúnak tűnhet, de talán nem is az idő, hanem a hangulat okán. A Rekviem egy álomért gyomorszorító érzése fogott el a végére, de a történetmesélés ügyesen talált megoldást arra, hogy meg is értsük és át is érezzük a nyomást az úton. Taron Egerton az Eddie a sasban már megmutatta, hogy őfelsége kingsman titkos ügynökénél több is van benne és valóban, a Rocketman-ben is kiprésel mindent magából az Elton Johnná szellemülés érdekében. A musical és rock&roll kedvelői számára hasítani fog a Rocketman, Elton John pedig újból elmondhatja magáról: I'm still standing. 

ELŐZETES:

POSZTEREK: