Rendkívül alacsony elvárásokkal nekiindulva, nagy meglepetés ez a film. Az első Tűzgyűrű-t nagyon szerettem, a maga hibáival együtt is Guillermo del Toro igencsak eltalálta az elborult történethez legmegfelelőbb hangulatot és stílust. A második részt már nem ő rendezte és az előzetes alapján a nagy kedvenc Transformers sorozat csapdájába látszott bele esni, rögvest a számomra értékmérő Transformers 5 szintet megütve. Benne is volt végig a filmben ez a színvonal, Charlie (Arthur király) Hunnam válldobálós laza járása helyett megkaptuk Scott (Clint fia) Eastwood jól nézek ki és bölcs is vagyok hősét, ráadásul szerintem már zavaróan félresikerült szinkron hanggal. Finn-t pedig egy az egyben átrakták a Star Wars-ból csak bajusszal. Ők kaptak egy jó nőt aki után vágyódhatnak, meg macsózhatnak és kaptak egy csapat kölyköt, hátha így ők nem tűnnek annak. Nem egy szerencsés összeállítás és erre egyetlen megszólalásuk sem cáfol rá. Ezen már csak a látvány és egy jó történet segíthet. Segített. Az első rész sötét és esős összecsapásait felváltották a napsütéses szörny - robot csörték, ami a nagy vásznon hibátlan élményt nyújtanak, felelevenítve a 10 évvel ezelőtti Transformers film felejthetetlen fináléját. A történet folytatása véleményem szerint a legjobb aspektusa az egésznek, a Kaiju-k visszatérése okosan van megoldva, fordulattal ahogy kell, és ilyenkor még jobban sajnálja az ember, hogy jó alapokhoz és szép látványhoz minden mást csak hanyagul odaszórtak. Komolyan nem szabad venni, akkor móka és szórakozás, mint a drift egy Kaiju agyával.