A filmipari különleges egyességének gyermeke a hazatérés. Nemrég olvastam, hogy a film finanszírozása és bevétele a Sony-é, cserébe Pókember feltűnhet a Bosszúállók filmekben, a Bosszúállók feltűnhetnek a Pókember filmekben, de a filmes jogokkal ellentétben a Pókember karakter minden egyéb feltűnése pólókon, bögréken vagy például videojátékokban kizárólag a Marvel-t gazdagítja . Így nem a Bosszúállók filmes csapat eladhatóságának növelése, hanem a Marvel ékkövének folyamatos tündöklése miatt is érdekelt volt a Marvel a megállapodásban. Azt is olvastam, hogy termékeladás tekintetében a Pókember kétszeresen veri Batman karakterét, nem gondoltam volna. A nyerő-nyerő helyzetet a Sony részére annak a kreatív állománynak a bevonásában látom, ami képes volt a Bosszúállókat egy önálló gigantikus filmvilággá emelni. Azért kell megemlíteni, ezt a gazdasági megállapodást, mert Pókember legújabb kalandjának történet ennek mentén változott. Mindenki csodálja és sztárolja a Bosszúállókat, róluk beszélnek lépten nyomon, a gonosztevők meg őket félik a legjobban. Pókember ezzel belecsöppen egy új korszakba, amit még nem láthattunk, amiben pozicionálnia kell magát, de úgy, hogy kiléte titokban maradjon, a gimnáziumot ne hanyagolja, és  a szerelem se kísértse állandóan. A korábbi Pókember filmek Pókemberei szerintem pókemberesebbek voltak, a Hazatérésben az egynegyed vasember páncél tudású Pókember jelmez is zavaró számomra, kinézetre sem a szívem csücske, ennek ellenére rengeteg humoros pillanatot szült. Azt viszont elismerem, hogy ilyen jó Peter Parker még nem láttam, de nem kifejezetten Tom Holland miatt. Az iskolai légkör frissítve lett a mai kornak megfelelően és Peter vívódásának középpontjában nem a gyermekkori traumája áll, hanem az itt és most, illetve a jövő. Néha önző, néha felelőtlen, néha komikusan béna és ettől annyira életszagú, hogy magam is elnosztalgiáztam a gimiben Én mit csináltam volna, azaz beleélem magam és a végén megnyugvással tölt el Peter határozott jellemfejlődés. Nagy segítség ebben, és igen remek pillanatokat ad a filmhez, Tony Stark a mentor szerepében. A Marvel humor és húsvéti tojás bombák okosan elhelyezve és mértékletesen adagolva biztosítják az állandó könnyed hangvételt, a Bosszúálló filmek fő- és mellék karakterei nem azért vannak megemlítve és nem azért toppannak be, mert megtehették, hanem hogy a rajongók szívét megdobogtassák. A Keselyűt (Michael Keaton), mint gonosztevőt, külön kiemelném, mert szerintem az eddigi legjobb Pókember filmes ellenfél, de a Bosszúálló filmek imposztorai között is előkelő helyre sorolnám. A hazatért Pókember meglelte a helyét a Bosszúállók világában, Peter Parker igazi tinédzserként küzd ezzel és élvezi, Én is tettem a dolgom, hátradőltem, néztem és imádtam.