A netflixes Velvet Buzzsaw pontosan olyan, mint a benne szereplő Jake Gyllenhaal, művészi és ripacs, de jól áll neki.

Egy 2014-es remek csapat állt újra össze. Dan Gilroy rendező korábbi filmje, az Éjjeli féreg, sem volt kimondottan könnyed hangvételű és ez igaz a legújabb Netflix premierre is. Morf Vandewalt (Jake Gyllenhaal) kritikusnak akkora a hangja a művészvilágban, hogy egy röpke netes véleménnyel is óriási hullámokat kavar. Előkerül egy ismeretlen festő komplett életműve, ami teljesen megbabonáz mindenkit és nem utolsó sorban Morf elméjét is. A remek történet véleményem szerint itt be is fejeződik, mert az őrületen kívül más nem igazán akad. A rendező és két visszatérő főszereplőjének (Rene Russo a másik) fent említett referencia filmjéhez képest óriási különbség, hogy ezúttal elmegyünk a fantázia és a természetfeletti irányába, ami nem feltétlen rossz, de bizonyosan szűkíti az elégedett közönség halmazát. Én pont elégedett vagyok. A jó alapötlet ugyanis egy sznob művészvilágban kerül kifejtésre és ezzel egy remek hangvételt üt meg. A thriller átcsap horrorba és a várva várt konklúzió művészies hanyagsággal kerül tálalásra, óriási űrt és egyben elismerést hagyva maga után. Nem mindennapi élmény, főleg nem Netflixen, bármennyire hasonlít A végső állomásra (Final Destination) vagy ilyesfajta horrorokra. Véleményem szerint, és Morf szerint is, a kritika annyira behatárolt, így piszok nehéz a Velvet Buzzsaw-t is leírni.

ELŐZETES:

POSZTER: