2017. már 15.

Vélekedés - Testről és Lélekről

írta: SZMK
Vélekedés - Testről és Lélekről

Csodálatosan nyers szerelem

testrol_es_lelekrol_szmk.jpgA mezőnyt nem ismerem, de az Arany Medve díjat szerintem méltán megérdemelte Enyedi Ildikó filmje. Akár a Saul Fia, a Testről és Lélekről is egy hangulatában rendkívül különleges magyar film. Én egy arany szarvasmarha díjat is adtam volna a nagyüzemi állattartással kapcsolatos művészi felvilágosításért, mert szerintem sokaknak az áruházak gusztusosan telepakolt húspultjainak háttértörténet nem feltétlen lesz ismerős, sem szép. Egy vágóhíd a fura helyszíne ennek a szerelmi történetnek, ahol a beteljesülés komoly akadályokba ütközik. Pár lépésre vannak egymástól, de évtizedek választják el őket, az egyik nem tudja mi történik, a másik nem akarja tudni mi történik, de igazából tudják és akarják, de képtelenek kimondani, megtenni, mert a valós életben is mindenki fél kicsit az újtól a változástól. Álmodni viszont könnyű. Nincs mészárlás, nincsenek állatias ösztönökkel megáldott zavaró emberek csak két szarvas és a természet. Végtelenül romantikus, de oly módon, hogy naplementét, andalító zenét, vagy könnyfakasztó szerelmi vallomást és szívet melengető pillanatot keresve sem találni benne. Nyers mint a háttérül szolgáló darabolt marhák. A két főszereplő, akik szerintem tökéletesek, elérték, hogy szurkoljak nekik, hogy akarjam a beteljesülést minden akadály ellenére és a szék karfába markolja mikor azt látom nem fog összejönni... a pszichológust játszó Jordán Tamásnak teszi fel a kérdést a lány, hogy létezik-e olyan, hogy két ember ugyanazt álmodja, amire Ő kitért a válaszadástól. Én szerintem biztosan létezik, de sajnos az életben soha nem derülne ki.

testrol_es_lelekrol_szmk2.jpg

Szólj hozzá

review testről és lélekről