Egyértelmű megoldásnak tűnik a szexuális élet felrázásához egy kis kikötözős pajzánkodás. Gerald persze nagyon komolyan veszi és professzionálisan veri bilincsbe kedvesét, ahogy a mesebeli Szürke 50 árnyalatába olvasta vagy látta. Ott azonban nem térnek ki az olyan kockázatokra, mint például a domináns fél szerepjáték közbeni szívrohama. Így az ötlet, hogy a piszkos fantáziák kiéléséhez egy távol a világ zajától helyet választanak szintén nem túl okos döntés. A film óriási meglepetés volt számomra, mert csak megtekintését követően tudtam meg hogy egy Stephen King adaptációval van dolgom. Ennek fényében megértettem miért nem csak azt látom másfél órán át, hogy a nő próbál kiszabadulni, vagyis természetesen azt látom, de javarészt gondolati síkon. A férfi halálával elkezdődik a borzalom. A kétségbeesés lehetséges megoldásokat szül, majd jöhet a beletörődés a kilátástalanságba, amit  igazi őrület követ. A tehetetlen nő agyában lezajló folyamatok bemutatását rendkívül ügyesen oldja meg a film, mellőzve az egyszerű narráció kényelmét. Mindezt megtöri a régmúlt emlékeivel, az igazi démonokkal és ezzel jóval mélyebb drámát eredményez, mint az éh- és szomjhalál veszélye. A feszültséget visszafogott King féle horror tovább fokozza, hogy a vér és a perverzió egyvelege ne hagyjon a film után nyugodtan aludni, bármi is a végkifejlet.